És a másik fele is megérkezett. Egyben, a félig-legrosszabb napom is aznap volt.
Arra gondoltam, jó lenne találkozni a táboros banda egyik felével, és el is kezdtük megszervezni a dolgokat. Még Debrecenbe is szívesen elmentem volna, lemondtam volna azt a fellépést, amit egész nyáron vártam, de ugrott a dolog. T-nek sajnos más dolga akadt a találkozó napján, így nem tudott volna eljönni, és mivel õ adta volna a helyszínt, ez is ugrott. Érdekes lett volna úgy vendégségbe menni hozzá, hogy õ nincs otthon... ^^' De még mindig ott lettünk volna hárman, mire Á azt írta, hogy szerinte "jegeljük a dolgot". Oké. Maradtunk ketten. Tényleg elég kínos szitu lett volna S-sel kettesben találkozni, fõleg, hogy alig ismerjük egymást. És ez tökre nem olyan lett volna, mintha mondjuk Attival találkozok, az olyan... laza és természetes, ez meg... kb úgy éreztük volna magunkat, mint egy randin. :| S tehát elõállt egy elég béna kifogással, hogy Dunántúlra kell utaznia akkor. Bocs, de akkor miért nem szólt hamarabb, ha már úgy is tudta? o.O Hagyjuk. Még azt is simán el tudom képzelni, hogy összebeszéltek hárman. Egyet nem értek, ha tényleg így van, és ennyire nem bírnak, miért nem lehetett megmondani már meg az elején, hogy "figyu, Ash, bocs, de elég volt téged a táborban elvisleni..."?
Pedig tökre vártam. :/
De mindegy, ezzel tovább nem foglalkozom. Nézzük a jó oldalát - még jó, hogy kivételesen van neki -, el tudok menni a DARKE táboros koncertünkre. Több, mint húsz gitáros egy színpadon, utána meg Szö-ék zenélnek. Alig várom! :D A nyár legnagyobb, legjobb bulijának ígérkezik.