Most nem szólnak a csillagok, a messzeség most nem ragyog,
s a közelség csak úgy segít, ha érzed, hogy megérint.

Most nem szólnak a csillagok, az árnyékok most túl nagyok,
az antennákról víz csorog, felhõk, ne sírjatok!

Míg a távolság, az ablakát bezárja, míg az éjszaka a új nap fényét várja.

Nézünk egymásra, és válaszolni nem tudok, és nincsenek jó kérdések,
és nem szólnak a csillagok...