Van egy hely, ahová az elvesztett dolgok, elveszett tárgyak kerülnek. A semmibe, és egyszersmind a mindenségbe. Legalábbis, a Harry Potterben van egy ilyen hely. De nekem itt a szobám. Egyrészt, kész káosz, másrészt, mindig elõkerül valami régi dolog, amit ki tudja, mikor láttam utoljára. És, hogy ez most éppen hogy is jutott az eszembe, nos az egy remek kérdés... Je ne sais pas. Most találtam meg a francia nyelvtan füzetemet, hál' égnek. Tudnám, hogy a szótáramat hol hagytam... Na meg a Skóciában vett kelta mintás gyûrûmet *sír*. Azt viszont sajnos tudom, hogy a karkötõként funkcionáló, összetekert basszusgitárhúrt a táborban hagytam, a párnám alatt... Most is érzem a hiányát az ominózus H-húrnak. Az volt a kabalám... Meg a gyûrû... Lehet, hogy ezért vagyok olyan szerencsétlen mostanában... Bár, Lukjanyenkót idézve, akkor lennék jobban meglepõdve, ha végre valami szerecsés dolog érne. Szar... Mindenszar!Egyébként, félreértés ne essék, se ideges nem vagyok, se csalódott megegyéb nyalánkságok. Csupán közöltem a tényeket. Letört a körmöm, még ez is. 

Befejeztem ^^