Már láthattátok egy ideje az új fejlécemet. nem titok, hogy a vidám, szõke leányzó a képen nem más, mint Soluna Samay, aki az Eurovíziós Dalfesztiválon Dániát képviselte. Most három éve, hogy Eurovision-függõ lettem, minden ezzel kapcsolatos mûsort megnézek, minden cikket elolvasok, és otthon szurkolok a kedvenceimnek, így például Solunának is. Szóval most következzen a saját véleményem a versennyel kapcsolatban.

1. Semi - Final
Azt hiszem, ez egy elég erõs mezõny volt, bár jól észre lehetett venni, hogy a hangosítók hibát hibára halmoztak. Szegény román csajszi még el is csúszott a fülmonitor miatt a második refrénnél, a ciprusi Ivi Adamou hangja pedig igen hasonlított egy középkorú, férfi kamionsofõrére. Hát igen, hamis hangok is akadtak bõven, ez az élõ produkció varázsa. :) A mûsorvezetõk közül az egyik nem volt túlzottan szimpatikus, de ezt a tavalyról már ismert Eldar (Ell) kompenzálta azzal, hogy kedvesen mosolygott. Persze, mi jól jártunk, hiszen Gundel Takács Gábor jó kommentátor volt, bár azért néhol érezni lehetett a szubjektív véleményét a dalokkal kapcsolatban. Hozzá kell tennem, hogy a látvány fantasztikus volt, igazi show-t csináltak a produkciókból, és amikor a Crystal Hall magára öltötte a nemzetek zászlaját, az volt a csúcs. Meglepõdtem, hogy a Compact Disco kivételesen jól szerepelt élõben, mert egyébként elég gyenge volt a Dal c. elõválogatón... Viszont még a mai napig nem értem, hogy mitõl olyan édesek azok a nagymamák, akik azt énekelték - hozzátenném, hogy full hamisan -, hogy "kamón end dánsz, parti for evribágyi..." Nekem oroszország borzalmas kínszenvedés volt, szerintem ez egy nem odavaló dal. Csalódást okozott viszont a Jedward elõadása, a tánc szuper, csak hangilag volt egy nagy nulla, pedig tavaly nem volt olyan rossz. A dontõben szívesen láttam volna a belga lányt, Irist, a svájci indierock bandát, és a finneket is, Izraelrõl nem is beszélve, ami szerintem tök vicces szám volt. :D

2. Semi - Final
Ez nem volt olyan nagy szám, egyáltalán nem sok kedvencem akadt, akiket szerettem, az meg nem volt ott a döntõben, kivéve talán Szerbiát, ami fantasztikus volt. Annak a pasinak nem véletlenül van már 1., 2., és 6. helyezése is az Eurvíziós történelmében. Nagyon szépen, tisztán énekelt, és jó kisugárzású, jó kiállású férfiember. :D Szerintem borzasztó volt Törökország, Málta, Ukrajna és Norvégia dala is. Nem is beszélve a litván Donny Montellrõl, akinek a dala már sokszor lerágott csont. Szlovénia nekem nagy kedvencem lett, Eva Boto a verseny legfiatalabb versenyzõje volt idén, ahhoz képest pedig már most elég jól képzett énekesnõ. A fehérorosz Nickelbackre hajazó bandát én demófelvételben nagyon is bírtam, viszont élõben valami iszonyatos volt. Ekkor gondolkoztam el azon, hogy ezek lehet, hogy félplayback produkciók, hiszen a zene jóval halkabb volt, mint az ének. Iszonyatosan el lett baltázva, így szegények nem is jutottak be a döntõbe, mint ahogyan szlovák barátunk, Max sem, a metálnak mondott dalával, bár szerintem az messze volt attól. Ennek ellenére azon csodálkoztam, hogy lehet valaki ennyire jó pasi,ilyen szar hanggal? (bocsiii..) Azt est fénypontja az volt, hogy az elõzõ öt év versenyzõi együtt léptek színpadra, fõleg Lenának örültem.

Final
Ahogyan az elõre meg volt jósolva, Svédország nyerte meg a versenyt, Magyarország pedig a 24. helyen végzett, ami rosszabb, mint Wolf Kati tavalyi helyezése, pedig az milyen borzalom volt, te jó ég! Alig kaptunk pontot valakitõl, szlovákiától is csak azért kaptunk nyolcat, mert Max kampányolt a CD-nak. Viszont meglepõdtem, hogy Engelbert Humperdinck produkcióját nem díjazták, mert szerintem nagyon jó volt, no, de mindegy. Mindent lehet mondani a szavazásra, csak azt nem hogy igazán a dalokat pontozták. Megvolt a Portugália-Spanyolország, Ciprus-Görögország, és többi szokásos "szomszédokkal ápoljuk a kapcsolatot" pontozás. Amin meglepõdtem, az az volt, hogy Dánia és Franciaország is rosszul végzett, mert õket a top10-be várták egyértelmûen. No, de ez van, mindenesetre a nyertes, Loreen, elég különös lány, az biztos. Végig a haja mögé bújt, miközben beszélt, és nagyon zárkózott, az azeri versenyzõ pedig igencsak el volt telve magától. Kellemes meglepetést ezen az estén az élõben kapcsolt országok okoztak, fõleg mikor megjelent Amaury Vassili a képernyõmön! Tavaly francia versenyzõ volt, és aaanyira helyeeees. :D Oké, befejeztem!

Szóval nem is tudom, mit gondoljak errõl az egészrõl. Jó, szép, csillog, nagy a felhajtás, de vajon mennyire igazi? Az ének az tutira élõ, de vajon a zene is? Létezik, hogy alig egy perc alatt képesek mindent felpakolni a színpadra, és aztán eltûntetni az elõzõ díszletet? Ha valaki tudja, hogy megy ez, nyugodtan írja meg, mert nekem ötletem sincs... Szerintem Magyarország nem volt rossz, de vannak egyéb gyöngyszemeink a magyar könnyûzenében, akiket indíthatnánk. Érdemes lenne szélsõséges produkcióval elõállni, ami igaz, hogy talán megosztaná az emberek véleményét, de talán emlékezetes lenne. Robbanthatnánk egyszer egy nagyot. Jó lenne mondjuk Radics Gigit látni Stockholmban, aki megnyerte a 6. Megasztárt.
Bárhogy alakult is, gratula a résztvevõknek, fõleg Solunának, aki akkor is tök jó volt, a döntõben pláne! :D